Mit jelent a sémaszemlélet?
A sémaszemléletű konfliktuskezelés nem sématerápia és nem pszichoterápiás szolgáltatás. Azt segít felismerni, hogy egy jelen idejű vita mikor érint olyan érzékeny pontot, amely a helyzet tényeinél erősebb reakciót indít el.
Ugyanaz a mondat az egyik ember számára egyszerű kérdés, a másik számára bírálat vagy elutasítás lehet. A konfliktus alakulását nemcsak a közlő szándéka, hanem a másik fél értelmezése és az arra adott reakció is befolyásolja.
Miért fájhat jobban egy vita, mint amennyit a helyzet indokolna?
Egy késői válasz, egy félbeszakított mondat vagy egy kritikus megjegyzés önmagában is kellemetlen lehet. Ha azonban olyan korábbi tapasztalatokat érint, mint a mellőzöttség, a bizalmatlanság vagy a leértékelés, az érzelmi reakció aránytalanul erőssé válhat.
Ilyenkor könnyen összemosódik a tényleges esemény és a hozzá kapcsolódó jelentés. A tisztább helyzetért érdemes külön megfogalmazni, mi történt, mit jelentett számunkra, és mit tettünk erre válaszul.
Hogyan alakul ki az ismétlődő konfliktuskör?
Az egyik fél támadásként értelmez egy megjegyzést, ezért védekezni vagy visszatámadni kezd. A másik ezt elutasításként érzékeli, ezért még határozottabban próbálja bizonyítani az igazát. Mindketten a másik reakciójában látják a probléma okát, miközben a saját válaszuk is fenntartja a kört.
A sémaszemlélet nem címkéket keres. Azt vizsgálja, hol lehet észrevenni és megszakítani ezt a kölcsönös működést.
Négy kérdés, amely segíthet tisztábban látni
- Mi történt ténylegesen?
- Milyen jelentést adtam ennek a helyzetnek?
- Milyen automatikus reakció indult el bennem?
- Mit váltott ki ez a másik félből?
A kérdések célja nem a felelősség elmosása. Inkább annak felismerése, hogy a tények tisztázása mellett a konfliktust fenntartó reakciókat is érdemes megérteni.
Mi lehet a következő lépés?
Az első változás sokszor nem egy gyors megoldás, hanem egy pontosabb mondat. Például az, hogy a másik feltételezett szándéka helyett a megfigyelhető eseményről, a saját érzésről és a konkrét kérésről beszélünk.
Ha a konfliktus egy vállalat vagy szervezet működését is érinti, a személyes és kapcsolati szint mellett a szerepeket, a döntési jogköröket és a szervezeti feltételeket is vizsgálni kell. Erről külön, részletes cikk szól a sémaszemlélet vállalati és szervezeti alkalmazásáról.